Londoni helyszínelők, 1901 - Sir Arthur Conan Doyle: A sátán kutyája

Eredeti cím: The Hound of Baskervilles

Eredeti megjelenés éve: 1901

Fülszöveg: A detektívregény-irodalom klasszikusának, az 1929-ben elhunyt Sir Arthur Conan Doyle-nak legsikerültebb regényét tartja kezében az olvasó. Főhőse, a legendás hírű, nagyszerű detektív, az immár fogalommá lett Sherlock Holmes ebben a regényben „földöntúli” erőkkel veszi fel a harcot. Legalábbis ezt tartják mindazok, akik hisznek a Baskerville családra nehezedő átokban és a devonshire-i lápvidéken pusztító szörnyeteg létezésében. Sherlock Holmes és barátja, Watson doktor azonban nem hisz az efféle babonás elképzelésekben. Bűntényre gyanakszanak, és nem ok nélkül.

Krimik terén nincs nagy tapasztalatom, A. C. Doyle történetei közül is ez az első, így A sátán kutyájának olvasása főleg az ismerkedés jegyében telt. Azért, hála a különféle filmes feldolgozásoknak, Sherlock személye, kalandjai nem voltak teljesen ismeretlenek számomra, az írói stílus igen. 

Nagyon tetszett, hogy Watson szemszögéből látjuk az eseményeket, így Holmes nyomozását is, az pedig különösen megfogott, hogy voltak benne levél-, illetve napló alapú elbeszélési részek. Maga a történet helyenként már túl csavaros akart lenni, de mindenképp egy klasszikus detektívtörténet bontakozik ki az olvasó előtt, ami most jólesett nekem is. Kicsit sajnáltam, hogy a cselekmény egy nagy részében Sherlock „eltűnt”, mert az ő karaktere, ami a hátán viszi a sztorit. Jó lett volna belőle többet kapni ebben a regényben!

Értékelés: ♥♥♥♥

Kedvenc karakter: Természetesen, Sherlock! Annyira jól kitalált figura: elviselhetetlen lehet, de olvasás közben ez nem zavaró, sőt, még többet akarok a furmányos agyából!