Alakul ez kérem szépen, de sok hiányossága van a könyvhöz képest ennek a sorozatnak, annak ellenére, hogy a mozgóképes képi világ nagyon sokat hozzáad a regényhez. Lerágott csont: a könyv mindig jobb, mint a film. Nincs új a nap alatt...
A harmadik részben tulajdonképpen nem sok minden történik: mindenki kivár, helyezkedik. Feltűnik pár új szereplő: Zúgóból ott is van Edmure, aki konkrétan egy tugyi-mutyi tökfej, nulla stratégiai érzékkel (Robb le is tolja kellőképpen a derék nagybácsit, teljesen jogosan). Észak királyának mintha semmi sem jönne össze: körül van véve seggfejekkel, és így elég megnyerni egy háborút. Dany szépen készíti elő a nagy inváziót, de ebben a részben csak tárgyalások zajlottak le a rabszolgák felvásárlása ügyében. Az epizód vége azért tartogatott cselekményt, persze, aki olvasta a könyvet, nem lepődött meg túlságosan a tényen, hogy Jamie fegyverforgató kezének annyi... Ezzel a momentummal zárult a rész.
A negyedik rész vonultatta fel a legtöbb izgalmat az évad epizódjai közül. Köszönhető ez persze Dany-nek és a sárkányoknak. Ahogy elsöprik a rabszolga urat, az valami zseniális. De nagyon sok egyéb apróság van ebben a részben, ami feledhetetlen. Ott van mindjárt Varys, akinek a múltjáról, a származásáról megtudunk egy-két dolgot. Az ő figuráját különösen izgalmas karakternek tartom. Margaery mesterkedései is fenomenálisak, Theon szenvedése, fogságba való visszatérése pedig egy kicsit szíven ütött, szóval ez végre tényleg egy jó rész volt.
A legfrissebb élményem az ötödik részhez fűződik: egyrészt nem ez volt a legizgalmasabb epizódok egyike, de sok érdekes dolgot felvonultatott. Jamie, Jamie, olyan kis esendő vagy! Egyre jobban megkedvelem ezt a Királyölőt. Ezért szeretem ezt a könyv/filmsorozatot: sokszínűek, sokrétűek, izgalmasak a szereplők, nem egydimenziós papírmasé figurák, hanem hús-vér emberek, jók is, rosszak is, nem lehet senkiről egyértelműen kijelenti semmit, mert pár száz oldal múlva kiderül, hogy "ja, ezért csinálta ezt, így már mindjárt más". Ez van Jamie-vel is. Aryat és Gendry-t imádom. Ha azok ketten nem jönnek össze a végén, én nem is tudom, mit csinálok: annyira egymásnak valók, nincs is más ilyen pár a sorozatban. Kész, én eldöntöttem, összejönnek, más verziót nem fogadok el. Jon és Ygritte összemelegedését kicsit előkészítetlennek tartottam, de ebben a sorozatban mindig meg kell lennie a kötelező csupasz fenéknek, mellnek, egyén testrésznek. Velük ezt most kipipálhattuk... És a kedvencem ebben a részben Shireen, Stannis torz külsejű kislánya, aki annyira szerethető a sorozatban. Csupa szeretet, kár, hogy szegénynek ilyen soros jutott. Óóó, és persze ott van még Tywin papa mesterkedése: Tyrion szánja Sansának, amin természetesen Cersei bámulatosan jót kacarászik, mire az apja lelombozza kicsit a kedélyeit annak bejelentésével, hogy neki is férjhez kell mennie, még pedig Lorashoz. Cersei koppan egyet-kettőt! Robbnak pedig egyre fogynak a hívei: most éppen ő végzi ki a sajátjait, mert azok megölték a Lannister túszokat. Szegény Robb!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése